A talaj teherbírásának számítása egy átfogó feladat, amely különféle területeket, például szerkezeti mechanikát, anyagtudományt és tervezési szabványokat foglal magában. Kívülálló vagyok a mélyépítésben, és nem tudok részletesebb magyarázattal szolgálni. Van egy mondásom: a technológia az életből ered, és végső soron a technológiának az életet kell szolgálnia. Ma ne konkrét számítási képletekről beszéljünk, hanem a mindennapi forgatókönyvekről, hogy meglássuk, helyesek-e megfigyeléseim és összefoglalásaim.
Az otthonom a Snow Peak Mountain déli lejtőjén található, Hunan központjában, ahol az évszakok eltérőek. A hunáni terep délen magasabb, északon alacsonyabb. Télen északról fúj a szél, a globális felmelegedés előtt pedig csípős hideg szélnek mondták. Fiatal koromban a "hetedik hónap, lásd a marhafiúkat a mezőgerincen sétálni" (helyi nyelvjárási kifejezés) jelezte azt az időt, amikor az idő kezdett hidegre fordulni, és reggel és este kabátot viselhettünk. Az út menti füvet már harmat borítja, és az ősz közepén a fű fagyni kezd. Van egy mondás: "ősz után a sáskák megfagynak, mint a padlizsán." A holdbéli októberben az északi szél süvített, és eső vagy hó esett – néha hópelyhek (tiszta hó), néha havas eső (esővel kevert hó) vagy fagyos eső (az eső, amely megfagyott a levegőben). A víz megfagyna az út menti kis gödrökben vagy állatnyomokban. Egyes gödrök kisebbek voltak, mint a cipők, és a láb hegyével vagy sarkával rálépve eltörhettek. De amikor a jég vastagabbá vált, és már erős taposással sem lehetett megtörni, a jég elég vastag lett volna a tavakon való korcsolyázáshoz. Az ítélkezés népi módszere, hogy ha a gyerekek tudnak járni a jégen, de a felnőttek nem tudják megtörni, akkor a felnőttek is járhatnak rajta.
Később, az éghajlat felmelegedése miatt, az 1990-es évektől, a tavakon már nem lehet korcsolyázni, mert a jég már nem elég vastag. Korábban azt hittem, hogy elég hideget tapasztaltunk, de munka és északkeleti utazás után végre rájöttem, milyen is az igazi jég és hó – ott még az autók is közlekedhetnek befagyott folyókon. Amikor lehetőségem nyílik rá, befagyott folyókhoz vagy tavakhoz megyek, és a jelenet visszarepít a gyerekkoromba. Az alábbiakban látható egy fénykép, amelyet a csangcsuni szállodám közelében készítettem egy üzleti út során 2017-ben. Felismerik a helyiek, hogy hol van ez?
Emellett gyakran látunk hídsúlyt hordozó táblákat az autópályák mentén. Egyes rövid hidak csak a tengelytömeget mutatják, míg a hosszabbak a tengelytömeget és a jármű össztömegét is. Autópályákon és megemelt gyorsforgalmi utakon a legnagyobb teherautók is gond nélkül áthaladnak, de a városi felüljárókon sokszor tilos a kamionok közlekedni.
Ezután hasonlítsuk össze a cégünk által használt tesztjármű által hagyott talajkopási nyomokat. A jármű kerékrendszere átlós nylon kerekekből és átlós hajtott kerekekből áll.
A fenti képen a nylon kerekek keményebbek, mint a poliuretán kerekek, és kisebb a szélességük, így jelentősebb károkat okoznak a talajban, észrevehető zúzódási sérüléseket mutatva. De ez feltétlenül azt jelenti, hogy a talaj teherbírása nem elegendő? Összegezve, befolyásolnak-e minket egyéb zavaró tényezők a teherbírás értékelésekor?
Az alábbiakban a Baidu Encyclopedia szilárdság és keménység meghatározásai találhatók referenciaként.
1. Különféle meghatározások: A szilárdság az anyag azon képességére utal, hogy ellenáll a külső erők hatására bekövetkező tönkremenetelnek, beleértve a szakítószilárdságot, a nyomószilárdságot és a hajlítószilárdságot. Ez arra vonatkozik, hogy az anyag képes-e megőrizni sértetlenségét és elkerülni a törést vagy a túlzott deformációt terhelés alatt. A keménység viszont az anyag azon képessége, hogy ellenálljon a felületén lévő kemény tárgyak behatolásának, mint például a Mohs-keménység vagy a Brinell-keménység.
2.Különböző kutatási objektumok: A szilárdság az anyagok belső erőeloszlását, szerkezeti szerveződését, alakváltozási és tönkremeneteli jellemzőit vizsgálja külső erők hatására. Az anyagok megbízhatóságára és stabilitására helyezi a hangsúlyt a teherviselés során. A keménység elsősorban az anyag felületének változását vizsgálja, amikor egy kemény tárgy erőt fejt ki rá.
3.Különböző mérési módszerek: A szilárdságot statikus tesztekkel, szakítószilárdsági vizsgálatokkal és egyéb módszerekkel mérik szabványos próbatestek használatával. A keménységmérési módszerek a keménység típusától függően változnak, beleértve a statikus nyomást, a karcolási teszteket, a visszapattanási teszteket és másokat, például a mikrokeménységi vagy magas hőmérsékletű keménységi teszteket.
A szilárdság és a keménység közös pontjai:
1. Mindkettő fontos mutatója az anyag fizikai tulajdonságainak, tükrözve a külső erőkkel szembeni ellenállását. A szilárdság általában azt a maximális feszültséget írja le, amelyet az anyag elviselhet, mielőtt deformálódik vagy eltörik, míg a keménység azt méri, hogy mennyire ellenáll a helyi plasztikus deformációknak (például karcolásoknak vagy benyomódásoknak).
2. A szilárdság és a keménység egyaránt befolyásolja az anyag teljesítményét és élettartamát a valós alkalmazásokban. A nagy szilárdságú anyagok alkalmasak olyan szerkezeti elemekhez, amelyeknek ellenállniuk kell a nagy terheléseknek vagy ütéseknek, például hidakhoz, épületekhez és repülőgép-berendezésekhez. A nagy keménységű anyagok alkalmasak kopásálló és kopásálló alkalmazásokhoz, például vágószerszámokhoz, csapágyakhoz és precíziós műszerekhez.
3. Mind a szilárdságot, mind a keménységet az anyag belső mikroszerkezete befolyásolja. Például a fémanyagok szemcsemérete, szennyezőanyag-tartalma és szemcsehatár-szerkezete mind befolyásolja szilárdságukat és keménységüket. A szilárdság és keménység mérésével közvetve megérthetjük az anyag belső szerkezetét és minőségét.
Például a jég és az acél egyaránt kemény, de az acél erősebb.
